Szén-monoxid és gázszag: jelek és azonnali teendők

A szén-monoxid-mérgezés tünetei

A brit egészségügyi szolgálat (NHS) 2025-ben felülvizsgált tájékoztatója szerint a szén-monoxid-mérgezés jellemző tünetei:

• fejfájás és szédülés;
• hányinger vagy hányás;
• gyengeség, fáradtság, zavartság;
• mellkasi és izomfájdalom;
• légszomj;
• kipirult, forró arc, látászavar.

Az NHS kiemeli, hogy a tünetek jöhetnek-mehetnek: rosszabbodnak, amikor az érintett helyiségben vagy, és javulnak, ha kimész a szabadba. A gáz színtelen és szagtalan, ezért a mérgezést sokan influenzának vagy fáradtságnak gondolják. Gyanús, ha:

• fejfájás, szédülés, hányinger, gyengeség jelentkezik, láz nélkül;
• egy háztartásban többeknél egyszerre, vagy a háziállatoknál is;
• a tünetek otthon erősödnek, és a szabad levegőn enyhülnek;
• a fűtési szezonban, a gázkészülék használatakor jönnek elő.

Nagyobb koncentrációban zavartság, eszméletvesztés következhet be. Ez életveszély: hívd a 112‑t.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) arra figyelmeztet, hogy aki alszik vagy ittas, tünetek nélkül is meghalhat szén-monoxid-mérgezésben. A CDC szerint a csecsemők, az idősek és a szív- vagy légzőszervi betegek különösen érzékenyek.

Árulkodó jelek a gázkészüléken

A szén-monoxid nem látszik, de a rosszul égő készülék gyakran elárulja magát. Az angol munkavédelmi hatóság (HSE) ezeket a jeleket sorolja fel:

• sárga vagy narancssárga láng a tiszta kék helyett;
• korom vagy sárgásbarna elszíneződés a készüléken vagy körülötte;
• gyakran kialvó őrláng;
• szokatlanul sok pára az ablakok belső oldalán.

Ha ezek közül bármelyiket látod, ne használd a készüléket, amíg szakember át nem nézte. A HSE azt is hangsúlyozza, hogy a szellőzőnyílásokat soha ne takard le, és az égéstermék-elvezető mindig legyen szabad.

A gázszivárgás jelei

• Jellegzetes, kellemetlen gázszag: a földgázba szagosítóanyagot kevernek, hogy érezni lehessen.
• Sziszegő hang egy csőnél vagy csatlakozásnál.
• A gázmérő akkor is forog, amikor minden gázkészülék ki van kapcsolva.

Gázszivárgást soha ne keress gyufával vagy öngyújtóval.

Mi okozza a szén-monoxidot?

A szén-monoxid tökéletlen égésnél keletkezik, és akkor jut a lakásba, ha az égéstermék nem tud rendesen távozni. A leggyakoribb okok:

• eltömődött vagy rossz huzatú kémény, levált béléscső;
• elmaradt karbantartás, elkoszolódott égő: sárga, lobogó láng a kék helyett;
• kéményes (nyílt égésterű) készülék légtömör nyílászárók mellett: ablakcsere után a készülék nem kap elég levegőt;
• páraelszívó vagy szellőzőventilátor, amely kéményes készülék mellett visszaszívja az égésterméket;
• eltakart fali kivezetés gázkonvektornál vagy turbós kazánnál.

Milyen szén-monoxid-érzékelőt, és hova?

Szabványos szén-monoxid-érzékelőt válassz (a csomagoláson az MSZ EN 50291 jelölést keresd). Tedd abba a helyiségbe, ahol a gázkészülék van, és a hálószobába, a gyártó által megadott magasságba és távolságra. Havonta nyomd meg a tesztgombot, és cseréld le, ha a gyártó által megadott élettartam lejárt. Az érzékelő figyelmeztet, de nem helyettesíti a karbantartást.

A CDC azt javasolja, hogy elemes vagy elem-tartalékos érzékelő legyen minden hálóhely közelében, és hogy az érzékelőt a gyártó útmutatója szerint, de legkésőbb ötévente cseréld.

Megelőzés

A legtöbb szén-monoxid-balesetet egy rendszeres karbantartás megelőzné. A HSE azt javasolja, hogy a gázkészüléket, az égéstermék-elvezetőt és a csöveket legalább évente egyszer nézze át jogosult gázszerelő, és a CDC is évenkénti szervizt javasol képzett szakemberrel. Éves karbantartásnál a szerelő égéselemzést végez, ellenőrzi a tömítettséget és az égéstermék-elvezetést. A kémény ellenőrzése a kéményseprő dolga: ha nem tudod, mikor jártak nálatok utoljára, kérj időpontot a kéményseprő-szolgáltatótól.

Ablakcsere vagy konyhai elszívó beépítése előtt kérdezd meg a szerelőt, hogy a kéményes készüléked mellett ez biztonságos-e.