Kazáncsere vagy hőszivattyú: melyik éri meg?

A két rendszer egy táblázatban

Mit mértek régi házakban?

A német Fraunhofer ISE kutatóintézet 2025 novemberében zárta le négyéves mérését 77 hőszivattyún, egy–háromlakásos meglévő házakban. A hatékonyság értékelésébe 1826 és 2001 között épült házakat vontak be. Az eredmények:

A 3,4-es éves munkaszám azt jelenti, hogy egy egység áramból átlagosan 3,4 egység hő lett. A kutatók nem találtak összefüggést a ház építési éve és a hőszivattyú hatékonysága között, és azt írják, hogy a megfelelően méretezett radiátorok hasonlóan alacsony hőmérsékleten üzemeltethetők, mint a padlófűtés.

Két fontos megkötés: a mérés Németországban, német házakon és árakon készült, és a régebbi házak egy része már utólagos szigetelést kapott. Hogy a te házadban milyen munkaszám várható, azt a hőveszteség és a radiátorok mérete dönti el, ezt egy hőszivattyús szakember méri fel.

És Nagy-Britanniában?

A brit kormány által finanszírozott, az Energy Systems Catapult vezette Electrification of Heat projektben 742 hőszivattyút szereltek be sokféle típusú és korú házba. A 2024 decemberében közzétett összegzés szerint minden vizsgált ingatlantípusba sikerült beépíteni.

• A levegő-víz hőszivattyúk mért medián szezonális munkaszáma 2,80 volt (a 2020 novembere és 2022 augusztusa közötti adatok alapján).
• Az év leghidegebb napjain a medián 2,44 volt.
• A szórás nagy: a jól és a rosszul beállított rendszerek között nagy a különbség.

A brit szám alacsonyabb a németnél, de a két mérés nem pontosan összevethető: más országban, más házakon és részben más módszerrel készült. A tanulság ugyanaz: a beépítés és a beállítás minősége legalább annyit számít, mint a ház kora.

Mitől függ a megtérülés?

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2022-es jelentése szerint a piacon kapható hőszivattyúk háromszor-ötször energiahatékonyabbak a földgázkazánnál, de a legolcsóbb levegő-víz rendszerek is, a radiátorok átalakításával együtt, a legtöbb nagy piacon kétszer-négyszer annyiba kerülnek, mint egy gázkazán. Az IEA szerint a hőszivattyú még nagy kibocsátású áramtermelés mellett is legalább 20%-kal kevesebb üvegházgázzal jár, mint a gázkazán.

A drágább beruházást tehát az üzemköltségen kell visszahoznia. Hogy ez mennyi idő, négy dolgon múlik:

1. A ház hővesztesége. Szigeteletlen falakkal és régi ablakokkal sok hő kell, és a hőszivattyúnak magas hőmérsékleten kell dolgoznia.
2. A fűtővíz hőmérséklete. Minél alacsonyabb előremenő hőmérséklettel is meleg a ház, annál hatékonyabb a hőszivattyú. Padlófűtésnél ez adott, kis radiátoroknál nem.
3. A gáz és az áram ára. A kettő aránya dönti el, mennyit spórolsz egy fűtési szezonban. Mindkettő változhat.
4. A beruházás tényleges ára. Kérj írásos, tételes ajánlatot mindkettőre ugyanarra a házra.

Mikor nem jó választás a hőszivattyú?

• Régi, szigeteletlen ház, amelyet egyelőre nem tervezel felújítani.
• Kis, régi radiátorok, amelyek csak forró vízzel fűtenek ki egy szobát.
• Nincs hely a kültéri egységnek, vagy a zaja zavarná a szomszédokat.
• A villamos hálózat bővítése aránytalanul drága lenne.

Ilyenkor a kondenzációs gázkazán, később pedig egy felújítás után a hőszivattyú vagy a hibrid rendszer lehet a jó sorrend.

Mikor jó választás?

• Új vagy jól szigetelt ház, padlófűtéssel.
• Felújítás közben, amikor a szigetelés, az ablakok és a radiátorok is megújulnak.
• Ha a házban nincs gáz, vagy a gázbekötés drága lenne.

Köztes megoldás a hibrid rendszer, amelyben a hőszivattyú mellett a gázkazán is megmarad a nagy hidegekre. Az Európai Bizottság tájékoztatója szerint a jelentős megújuló arányú hibrid fűtés 2025 után is kaphat támogatást, az önálló gázkazán viszont nem (részletek).